Adatok

Japán cím: Kagayaita
Angol cím: I shone
Magyar cím: Ragyogtam
Előadó: Shigi
Anime: Gintama
Besorolás: 12. ending

Dalszöveg

Japán

karada majiwaredo chi wa majiwarezu
bokura itsumo hitori bocchi ni namida shiteta
dakedo, futari dakara te wo tsunagu koto
chigau taion to kanji aete kodoku wa kiete ikun da ne

mou mae ni wa susumenai to kime tsukete
mekakushi shite ita no wa itsumo jibun datta

*saa
bokura hashiri dasu toki ga kita
hane agaru kono kodou
kurushimi kara nigeru na
itami no kazu dake tsuyoku naru
sou yoake wa chikazuita
kagayakitai
kawaranai mono hitotsu motte tabi ni deyou

kono michi ga seikai to wa kagiranai kara
boku wa itsumo hitori tachi domatte shimau
dakedo fumi dasanakya nani mo mienai
kimi wa itta “seikai nante ato kara tsuite kureba ii”

sono daiji na mono wa sutecha dame da yo
tsurai toki wa susunde iru shouko sou omoeba ii

(Repeat*)

biru no sukima kara yama nami no fuchi ga hikari dasu
sai wa tou ni nagerareta

saa
bokura tsukami toru toki ga kita
kyokuya no hibi yo saraba
kanashimi ni tae nuite
jibeta haitsukubatta darou
yogoreta te wa utsukushiku
kagayaita yo
tomo ni hashiri dasu nara
itami mo zenbu motte ikou

Angol

Bodies can mingle but blood doesn’t mix
We were always crying all alone
But now we’re together so the both of us hold hands
And loneliness vanishes as we feel each other’s warmth

The one who decided that I couldn’t go forward anymore
And who wore a blindfold was me

*Come
It’s time for us to start running
My heart beat is racing
Don’t flee from the pain
You’ll grow stronger with each one
So the dawn is falling around us
It shines brightly
There is one thing that won't change, as long as we stay on this journey

This path wasn’t necessarily the right one
So I was always standing in place all alone
But if you don’t step forward you can’t see anything
You told me, “You can say if you were right or wrong later”

You can’t throw away something that important
When it gets tough, think of it as proof that you kept going

(Repeat*)

The mountain range’s edge begins to shine between the buildings
The die was cast long ago

Come
It’s time for us to grab it
Farewell, arctic nights
You endured the sadness
And groveled on the ground, didn’t you?
Your dirty hands shined
Beautifully
If we’re running together
Then let’s bring it all, even our pain

Magyar

A testek vegyülhetnek, de a vér sosem keveredik.
Mindig egyedül sírtunk.
De most már együtt vagyunk, így mindketten foghatjuk a másik kezét.
És a magány eltűnik, ahogy megérezzük egymás melegét.

Aki eldöntötte, hogy képtelen vagyok tovább menni,
és aki bekötötte a saját szemét, én voltam.

Jöjj!
Ideje elkezdenünk futni!
A szívverésem felgyorsul.
Ne menekülj a fájdalom elől,
hisz erősebbé válsz általa.
És ránk köszönt a hajnal,
fényesen ragyog.
Egy dolog sosem változik, míg tovább folytatjuk ezt az utat.

Ez az út nem feltétlen a helyes,
így hát mindig egyedül álltam egy helyben.
De ha nem mész tovább, nem láthatsz semmit.
Azt mondtad, „Majd később megmondod, tévedtél-e vagy sem.”

Nem dobhatsz félre egy ilyen fontos dolgot,
mikor nehéz idők jönnek, gondolj rá a haladásod bizonyítékaként.

Jöjj!
Ideje elkezdenünk futni!
A szívverésem felgyorsul.
Ne menekülj a fájdalom elől,
hisz erősebbé válsz általa.
És ránk köszönt a hajnal,
fényesen ragyog.
Egy dolog sosem változik, míg tovább folytatjuk ezt az utat.

A hegylánc széle ragyogni kezd az épületek közt,
a kocka már rég el lett vetve.

Jöjj!
Ideje megragadnunk!
Ég veletek, sarkvidéki éjszakák!
Elviselted a szomorúságot,
és hason csúsztál a földön, ugye?
Piszkos kezeid gyönyörűen
ragyogtak.
Ha együtt futunk,
akkor adjunk bele mindent, még fájdalmunk is!

Fordította: Xiaoyu